Honnan lehet tudni, hogy régen mennyi szén-dioxid volt a légkörben?

A szén-dioxidról

A szén-dioxid egy színtelen, szagtalan gáz. A természetben gyakori, a légkör egyik fő összetevője. Szén-dioxid keletkezik alkoholos erjedésnél, erdőtüzek, vulkáni tevékenység és az élőlények légzése során. Emberi tevékenységből adódóan is jut a légkörbe, leginkább a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) égetésével. A légkörbe kerülve fokozza az üvegházhatást.

A szén-dioxid-koncentrációt ppm-ben szokták megadni. A ppm (parts per million, milliomod rész) nagyon kis mennyiségben jelenlevő összetevők kifejezésére szolgáló mértékegység. Jelen esetben azt jelenti, hogy a levegő 1 millió részecskéjéből hány darab a szén-dioxid-molekula. Napjainkban a légköri szén-dioxid-koncentráció nagyjából 420 ppm (összehasonlításképp az ipari forradalom előtt nagyjából 280 ppm volt).


Mérések napjainkban

A légköri szén-dioxid-koncentrációt az 1950-es évek óta mérik folyamatosan: ekkor hozták létre a Hawaii szigetén található Mauna Loa Obszervatóriumot, amely mai napig biztosítja a globális referenciaadatokat a légköri szén-dioxid-viszonyokról. Napjainkban a mérés már nem csak felszíni mérőállomásokon (mint amilyen az előbb említett obszervatórium) történhet, hanem repülőgépek segítségével, sőt akár az űrből is.

Mauna Loa Obszervatórium
(Forrás: education.nationalgeographic.com)



Régi korok levegő összetételének meghatározása

Na de hogy lehetséges utólag meghatározni azon idők levegő összetételét, amikor még nem voltak mérőberendezéseink? A válasz jégminták, úgynevezett jégmagok vizsgálatával. A jégmag egy szárazföldi jégtakaróból, fúrók segítségével vett minta. Egy minta akár 2-3 km hosszú is lehet és 800 000 éves jeget is tartalmazhat.

Ugyanúgy, mint a fák évgyűrűi, a jég is különböző rétegekből áll, melyek egy-egy év során leeső hórétegből alakulnak ki. Ahogy lehullik a friss hó, ránehezedik a korábban lehullott, alsóbb rétegekre. Az alsó rétegek fokozatosan jéggé tömörödnek, s az egykori hópihék közti levegő apró buborékok (zárványok) formájában megreked.

A kutatók az Antarktiszon és Grönlandon gyűjtenek mintákat, ugyanis ezeken a helyeken kellően vastag a jégtakaró. Különböző izotópos vizsgálati módszerekkel meghatározzák a jégminta egyes rétegeinek a korát, valamint közvetlenül megvizsgálják a zárványokban lévő levegő összetételét. Ezek alapján tudnak következtetni arra, hogy milyen volt a légkör összetétele az adott időszakban.

Honnan tudjuk, hogy ezek az adatok megbízhatóak? Onnan, hogy az 1950-es évektől közvetlenül mért légkörösszetételi adatokat összehasonlították az ugyanebből az időkből származó jégminták adataival, s ezek közt nem tapasztaltak nagy eltérést.

Jégmag



Ha érdekel hogyan változott a légköri szén-dioxid-koncentráció a jégkorszakoktól napjainkig, ajánlom a HungaroMet bejegyzését.


Ez a bejegyzés az MIT Climate Portal How do we know how much CO2 was in the atmosphere hundreds of years ago? című cikkének felhasználásával készült.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Z-szakosok a zümmögők közt

Kép
2024. május 9., Méhészet „ Ez a döngicsélés jelent valamit. Olyan nincs, hogy csak döngicsélés van meg zümmögés, és az nem jelent semmit. Ha döngicsélés van meg zümmögés, akkor ez azt jelenti, hogy valaki vagy valami döngicsél, illetve zümmög, és amennyire az én műveltségem futja, az egyetlen elképzelhető ok, ami valakit döngicsélésre, illetve zümmögésre indíthat, abban a tényben leli magyarázatát, hogy az illető egy méhecske. ”      ~ Alan Alexander Milne: Micimackó Hol laknak a méhek? - Élet a méhészetben Egy családi méhészetbe látogattunk Áporka és Kiskunlacháza között nagyjából félúton. Álló méhészet, azaz a kaptárokat nem vándoroltatják, egy fix helyük van. A méhek ott érzik magukat a legjobban, ahol találnak virágzó növényeket és vizet. A méhészek munkája mindig akkor kezdődik, mikor megszólalnak az első madarak és kivirágoznak az első fák, ugyanis ekkor kelnek fel a méhek. Márciusban még szirupos etetés zajlik, majd később a méhek maguk szerzik be és állítják el...
További információk

Gondolkodó

Kép
Egy rövid feladatot fogsz kapni. A szabályok: Lépésenként olvasd el és hajtsd végre az utasításokat! Mindig csak az utasítás alatti STOP jelig tekerj le, és csak akkor haladj tovább, ha elvégezted az adott lépést!  Kezdődjön a feladat! 1. lépés : Tegyél le mindent a kezedből! STOP 2. lépés : Fond keresztbe a karod magad előtt! Nézd meg melyik kezed van felül! Engedd le a karod! STOP 3. lépés : Újra fond keresztbe a karod! Ismét nézd meg melyik kezed van felül! Engedd le a karod! STOP 4. lépés : Mindkét esetben ugyanaz a kezed volt felül? Most próbáld meg újra karba tenni a kezedet úgy, hogy a másik kezed legyen felül! Milyen érzés? Maradj így 30 másodpercig! Változott az érzés? Engedd le a karod és tekerj lejjebb, hogy megtudd mi volt az értelme ennek a rövid gyakorlatnak! STOP Mi a tanulság? Az ember szokásokat épít ki, ugyanis azok egyszerűek, hatékonyak, nem kell rajtuk gondolkodni. Azonban van, hogy megváltoznak a körülmények és ugyanazok a szokások már nem működnek jól, ezért...
További információk

Hőmérsékleti rekordok Magyarországon

Kép
Te is hallottad már a hírekben, hogy megdőlt a melegrekord az országban vagy épp különösen alacsony hőmérsékletet mértek valahol? Alábbiakban olvashatsz néhány példát hazánkban mért szélsőséges hőmérsékleti adatra. Közben azt is megnézzük, hogy mit jelentenek az egyes hőmérséklethez kapcsolódó fogalmak! Abszolút maximum és minimum hőmérséklet Azt a legmagasabb hőmérsékletet, amely egy adott időszakon belül előfordult, abszolút maximum hőmérsékletnek, azt a legalacsonyabb hőmérsékletet, amely egy adott időszakon belül előfordult, abszolút minimum hőmérsékletnek nevezzük. A Magyarországon mért          🔴   abszolút maximum hőmérséklet: 41,9°C (2007. július 20., Kiskunhalas),          🔵   abszolút minimum hőmérséklet: -35°C (1940. február 16., Miskolc-Görömbölytapolca).   Napi középhőmérséklet Kiszámolhatjuk a napi középhőmérsékletet, ha egy adott napon többször megmérjük a hőmérsékletet és ezeket az értékeket átlagoljuk. H...
További információk