bogizadventures

A Nap a földi élet egyik alapja, meleget és fényt ad. Legfontosabb energiaforrásunkból, a Napból óránként több energia érkezik bolygónkra, mint amennyi a lakosság éves energiaellátásához szükséges. A Nap hőjét már az ókorban is hasznosították: tűzgyújtásra, vízmelegítésre, épületek fűtésére.  Nézzük meg, hogy napjainkban miként hasznosítható a napenergia a háztartásokban! Aktív felhasználás A napenergia aktív hasznosítása különböző berendezések segítségével történik. Ilyen a napelem és a napkollektor. A két kifejezést a mindennapok során sokszor keverik, azonban működésük eltérő. A napelemek a napsugárzást elektromos energiává alakítják. A napkollektorok  pedig hőenergiát hasznosítanak, például vízmelegítésre vagy fűtésre. De léteznek olyan, úgynevezett hibrid rendszerek is, melyek napelemeket és napkollektorokat is tartalmaznak. Napelem ( Forrás: polarklima.hu ) Napkollektor ( Forrás: eon.hu ) Passzív felhasználás A napenergia passzív felhasználása nem igényel külön gépezete...

Az alábbiakban az IPCC-vel kapcsolatban felmerült leggyakoribb kérdésekre kaphatsz választ. Mi az IPCC? Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) egy nemzetközi szervezet, amely 1988-ban alakult. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environment Programme) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO, World Meteorological Organization) hozta létre. Mivel foglalkozik az IPCC? Fő feladata, hogy megértse és bemutassa, hogy hogyan és miért változik Földünk éghajlata, ezek a változások milyen hatással lehetnek bolygónkra, s hogy mit tehetünk ezzel kapcsolatban. Az IPCC nem önálló kutatásokat végez, hanem összegyűjti és rendszerezi a világ minden tájáról az aktuális tudományos eredményeket. Ezek alapján 6-7 évente hosszú, több ezer oldalas értékelő jelentéseket készít. Kik dolgoznak a jelentéseken? A jelentéseken sok ezer önkéntes szakember, kutató dolgozik.  Különböző munkacsoportokat alakítottak ki,...

Neumann János neve már ismerős lehet a számítástechnika kapcsán. Gondoltál volna arra, hogy a magyar matematikus jelentősen hozzájárult az éghajlati modellek fejlődéséhez is? Most több kérdés is felmerülhet benned: mik azok az éghajlati modellek és pontosan ki is volt Neumann János? Az alábbiakban ezekre is választ fogsz kapni. Éghajlati modellek A természetben lezajló folyamatok nagyon bonyolultak tudnak lenni. Az összetett folyamatokat leegyszerűsítjük, hogy könnyebben megértsük azokat, ehhez úgynevezett modelleket alkotunk. Az éghajlati modellek ( klímamodellek ) az éghajlati rendszer elemeinek és azok kölcsönhatásainak leírására szolgáló számítógépes modellek. Az éghajlati rendszer összetett viselkedése hátterében fizikai törvényszerűségek állnak. Az ezeket a törvényszerűségeket leíró matematikai egyenleteket felhasználva képet kaphatunk a Földön lezajló folyamatokról. Az éghajlati rendszer elemei és fő kölcsönhatásai (Forrás: met.hu ) Mire jók az éghajlati modellek? Az éghajlati...

A szén-dioxidról A szén-dioxid egy színtelen, szagtalan gáz. A természetben gyakori, a légkör egyik fő összetevője. Szén-dioxid keletkezik alkoholos erjedésnél, erdőtüzek, vulkáni tevékenység és az élőlények légzése során. Emberi tevékenységből adódóan is jut a légkörbe, leginkább a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) égetésével. A légkörbe kerülve fokozza az üvegházhatást. A szén-dioxid-koncentrációt ppm-ben szokták megadni. A ppm (parts per million, milliomod rész) nagyon kis mennyiségben jelenlevő összetevők kifejezésére szolgáló mértékegység. Jelen esetben azt jelenti, hogy a levegő 1 millió részecskéjéből hány darab a szén-dioxid-molekula. Napjainkban a légköri szén-dioxid-koncentráció nagyjából 420 ppm (összehasonlításképp az ipari forradalom előtt nagyjából 280 ppm volt). Mérések napjainkban A légköri szén-dioxid-koncentrációt az 1950-es évek óta mérik folyamatosan: ekkor hozták létre a Hawaii szigetén található Mauna Loa Obszervatóriumot, amely mai napig biztosítj...

Egy rövid feladatot fogsz kapni. A szabályok: Lépésenként olvasd el és hajtsd végre az utasításokat! Mindig csak az utasítás alatti STOP jelig tekerj le, és csak akkor haladj tovább, ha elvégezted az adott lépést!  Kezdődjön a feladat! 1. lépés : Tegyél le mindent a kezedből! STOP 2. lépés : Fond keresztbe a karod magad előtt! Nézd meg melyik kezed van felül! Engedd le a karod! STOP 3. lépés : Újra fond keresztbe a karod! Ismét nézd meg melyik kezed van felül! Engedd le a karod! STOP 4. lépés : Mindkét esetben ugyanaz a kezed volt felül? Most próbáld meg újra karba tenni a kezedet úgy, hogy a másik kezed legyen felül! Milyen érzés? Maradj így 30 másodpercig! Változott az érzés? Engedd le a karod és tekerj lejjebb, hogy megtudd mi volt az értelme ennek a rövid gyakorlatnak! STOP Mi a tanulság? Az ember szokásokat épít ki, ugyanis azok egyszerűek, hatékonyak, nem kell rajtuk gondolkodni. Azonban van, hogy megváltoznak a körülmények és ugyanazok a szokások már nem működnek jól, ezért...