bogizadventures

A Földön 31,47 millió  km²  hegyvidéki terület található. Ez a 338 magyarországnyi terület a Föld szárazföldi területeinek nagyjából 21%-át teszi ki. San Juan-hegység ( Forrás: mountainphotography.com ) Miért fontosak a hegyvidékek? A hegyvidékek 1283 millió embernek adnak otthont. Ez körülbelül 135-ször annyi, mint ahány ember él Magyarországon. A hegyvidékek gazdag élővilággal rendelkeznek; számos állat- és növényfajnak (mint amilyen a szirti sas, a zerge vagy a havasi gyopár) adnak otthont. Gazdasági értelemben is jelentősek: nagy szerepük van a vízellátásban, a vízenergia-termelésben, a mezőgazdaságban, a turizmusban (síelés, kirándulás). Eszmei értékük felbecsülhetetlen: kulturális értékeket hordoznak és nem utolsó sorban szép látványt nyújtanak. Havasi gyopár ( Forrás: tengerekesfolyokelovilaga.network.hu ) Hogyan hat a klímaváltozás a hegyvidékekre? A hegyvidékek különösen érzékenyek a klímaváltozás hatásaira. Az emelkedő hőmérséklet miatt intenzívebb a jég- és hótömeg...

A megnövekedett nemzetközi személy- és áruforgalom miatt sok faj jut el eredeti élőhelyétől nagyon távoli vidékekre, ahol egyesek képesek megtelepedni. A klímaváltozás hatására kedvezőek lehetnek számukra az életfeltételek olyan helyeken is, ahol korábban nem tudtak volna életben maradni. A melegedés, az enyhe telek és a heves esőzések kedveznek az inváziós szúnyogfajok megtelepedésének. Tudtad, hogy létezik olyan honlap, amelyen követni tudod, hogy Magyarország, mely részén valószínű, hogy találkozol inváziós szúnyogfajjal? Ez az oldal nem más, mint a szunyogmonitor.hu . Szúnyogmonitor feladatok A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem által indított Szúnyogmonitor program célja, hogy feltérképezzék a Magyarországon előforduló inváziós csípőszúnyogokat. A honlap tanulmányozása segítségével oldd meg az alábbi feladatokat!      1.  Mit jelent a monitorozás az ökológiában?      2.  Miért fontosak a szúnyogok ökológiai szempontból...

Hallottál már az ózonról? Jót is, rosszat is? Most akkor mi az igazság? Ebben a blogbejegyzésben kiderül! Az ózonról Az ózon egy nagy mennyiségben halványkék színű, jellegzetes (szúrós) szagú gáz. Három oxigénatomból áll. Napsugárzás (UV fény) hatására keletkezik. A mindennapok során fénymásológépek közelében érezhetted a szagát. Fertőtlenítésre (víztisztításra), szagtalanításra használják, ugyanis kémiai folyamatok során képes elpusztítani a kórokozókat és lebontani a kellemetlen szagokat okozó molekulákat. A légkör magasabb rétegeiben (a sztratoszférában) fontos szerepe van. Az  ózonréteg  pajzsként védi bolygónkat: csökkenti a Földet érő káros UV sugárzást. Különböző szennyező anyagok, például freonok (mesterségesen előállított vegyületek, melyeket régen hűtők hűtőanyagaként és dezodorok hajtógázaként is használtak), az ózonréteget károsítják, ezért fontos ezeknek a szennyezőknek a kibocsátását csökkenteni. Ezt jelenleg több nemzetközi egyezmény szabályozza. Az ózon a földf...

A Föld éghajlata folyamatosan változik. Ez részben természetes folyamat, azonban emberi tevékenység (például fosszilis tüzelőanyagok égetése, erdőirtások) hatására jelentősen felgyorsult a változás. Emiatt fontossá vált, hogy a világ országai közösen is próbáljanak megoldást találni a problémára. Ennek érdekében különböző megállapodások születtek, melyek ezt az együttműködést segítik. Ebben a blogbejegyzésben az ENSZ Éghahjlatváltozási Keretegyezményével fogunk foglalkozni. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Az Egyesült Nemzetek Szervezete Éghajlatváltogási Keretegyezménye (UNFCCC, United Nations Framework Convention on Climate Change) egy nemzetközi környezetvédelmi megállapodás. Célja az összehangolt fellépés a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért. Az egyezményt az ENSZ által 1992-ben Rio de Janerióban rendezett természet- és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó Föld Csúcstalálkozóján több mint 150 ország írta alá. 1994-ben lépett életbe. A résztvevő országok vállalták, h...

A Nap a földi élet egyik alapja, meleget és fényt ad. Legfontosabb energiaforrásunkból, a Napból óránként több energia érkezik bolygónkra, mint amennyi a lakosság éves energiaellátásához szükséges. A Nap hőjét már az ókorban is hasznosították: tűzgyújtásra, vízmelegítésre, épületek fűtésére.  Nézzük meg, hogy napjainkban miként hasznosítható a napenergia a háztartásokban! Aktív felhasználás A napenergia aktív hasznosítása különböző berendezések segítségével történik. Ilyen a napelem és a napkollektor. A két kifejezést a mindennapok során sokszor keverik, azonban működésük eltérő. A napelemek a napsugárzást elektromos energiává alakítják. A napkollektorok  pedig hőenergiát hasznosítanak, például vízmelegítésre vagy fűtésre. De léteznek olyan, úgynevezett hibrid rendszerek is, melyek napelemeket és napkollektorokat is tartalmaznak. Napelem ( Forrás: polarklima.hu ) Napkollektor ( Forrás: eon.hu ) Passzív felhasználás A napenergia passzív felhasználása nem igényel külön gépezete...

Az alábbiakban az IPCC-vel kapcsolatban felmerült leggyakoribb kérdésekre kaphatsz választ. Mi az IPCC? Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) egy nemzetközi szervezet, amely 1988-ban alakult. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environment Programme) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO, World Meteorological Organization) hozta létre. Mivel foglalkozik az IPCC? Fő feladata, hogy megértse és bemutassa, hogy hogyan és miért változik Földünk éghajlata, ezek a változások milyen hatással lehetnek bolygónkra, s hogy mit tehetünk ezzel kapcsolatban. Az IPCC nem önálló kutatásokat végez, hanem összegyűjti és rendszerezi a világ minden tájáról az aktuális tudományos eredményeket. Ezek alapján 6-7 évente hosszú, több ezer oldalas értékelő jelentéseket készít. Kik dolgoznak a jelentéseken? A jelentéseken sok ezer önkéntes szakember, kutató dolgozik.  Különböző munkacsoportokat alakítottak ki,...

Neumann János neve már ismerős lehet a számítástechnika kapcsán. Gondoltál volna arra, hogy a magyar matematikus jelentősen hozzájárult az éghajlati modellek fejlődéséhez is? Most több kérdés is felmerülhet benned: mik azok az éghajlati modellek és pontosan ki is volt Neumann János? Az alábbiakban ezekre is választ fogsz kapni. Éghajlati modellek A természetben lezajló folyamatok nagyon bonyolultak tudnak lenni. Az összetett folyamatokat leegyszerűsítjük, hogy könnyebben megértsük azokat, ehhez úgynevezett modelleket alkotunk. Az éghajlati modellek ( klímamodellek ) az éghajlati rendszer elemeinek és azok kölcsönhatásainak leírására szolgáló számítógépes modellek. Az éghajlati rendszer összetett viselkedése hátterében fizikai törvényszerűségek állnak. Az ezeket a törvényszerűségeket leíró matematikai egyenleteket felhasználva képet kaphatunk a Földön lezajló folyamatokról. Az éghajlati rendszer elemei és fő kölcsönhatásai (Forrás: met.hu ) Mire jók az éghajlati modellek? Az éghajlati...

A szén-dioxidról A szén-dioxid egy színtelen, szagtalan gáz. A természetben gyakori, a légkör egyik fő összetevője. Szén-dioxid keletkezik alkoholos erjedésnél, erdőtüzek, vulkáni tevékenység és az élőlények légzése során. Emberi tevékenységből adódóan is jut a légkörbe, leginkább a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) égetésével. A légkörbe kerülve fokozza az üvegházhatást. A szén-dioxid-koncentrációt ppm-ben szokták megadni. A ppm (parts per million, milliomod rész) nagyon kis mennyiségben jelenlevő összetevők kifejezésére szolgáló mértékegység. Jelen esetben azt jelenti, hogy a levegő 1 millió részecskéjéből hány darab a szén-dioxid-molekula. Napjainkban a légköri szén-dioxid-koncentráció nagyjából 420 ppm (összehasonlításképp az ipari forradalom előtt nagyjából 280 ppm volt). Mérések napjainkban A légköri szén-dioxid-koncentrációt az 1950-es évek óta mérik folyamatosan: ekkor hozták létre a Hawaii szigetén található Mauna Loa Obszervatóriumot, amely mai napig biztosítj...

Egy rövid feladatot fogsz kapni. A szabályok: Lépésenként olvasd el és hajtsd végre az utasításokat! Mindig csak az utasítás alatti STOP jelig tekerj le, és csak akkor haladj tovább, ha elvégezted az adott lépést!  Kezdődjön a feladat! 1. lépés : Tegyél le mindent a kezedből! STOP 2. lépés : Fond keresztbe a karod magad előtt! Nézd meg melyik kezed van felül! Engedd le a karod! STOP 3. lépés : Újra fond keresztbe a karod! Ismét nézd meg melyik kezed van felül! Engedd le a karod! STOP 4. lépés : Mindkét esetben ugyanaz a kezed volt felül? Most próbáld meg újra karba tenni a kezedet úgy, hogy a másik kezed legyen felül! Milyen érzés? Maradj így 30 másodpercig! Változott az érzés? Engedd le a karod és tekerj lejjebb, hogy megtudd mi volt az értelme ennek a rövid gyakorlatnak! STOP Mi a tanulság? Az ember szokásokat épít ki, ugyanis azok egyszerűek, hatékonyak, nem kell rajtuk gondolkodni. Azonban van, hogy megváltoznak a körülmények és ugyanazok a szokások már nem működnek jól, ezért...

Te is hallottad már a hírekben, hogy megdőlt a melegrekord az országban vagy épp különösen alacsony hőmérsékletet mértek valahol? Alábbiakban olvashatsz néhány példát hazánkban mért szélsőséges hőmérsékleti adatra. Közben azt is megnézzük, hogy mit jelentenek az egyes hőmérséklethez kapcsolódó fogalmak! Abszolút maximum és minimum hőmérséklet Azt a legmagasabb hőmérsékletet, amely egy adott időszakon belül előfordult, abszolút maximum hőmérsékletnek, azt a legalacsonyabb hőmérsékletet, amely egy adott időszakon belül előfordult, abszolút minimum hőmérsékletnek nevezzük. A Magyarországon mért          🔴   abszolút maximum hőmérséklet: 41,9°C (2007. július 20., Kiskunhalas),          🔵   abszolút minimum hőmérséklet: -35°C (1940. február 16., Miskolc-Görömbölytapolca).   Napi középhőmérséklet Kiszámolhatjuk a napi középhőmérsékletet, ha egy adott napon többször megmérjük a hőmérsékletet és ezeket az értékeket átlagoljuk. H...