Hőmérsékleti rekordok Magyarországon

Te is hallottad már a hírekben, hogy megdőlt a melegrekord az országban vagy épp különösen alacsony hőmérsékletet mértek valahol?

Alábbiakban olvashatsz néhány példát hazánkban mért szélsőséges hőmérsékleti adatra. Közben azt is megnézzük, hogy mit jelentenek az egyes hőmérséklethez kapcsolódó fogalmak!



Abszolút maximum és minimum hőmérséklet

Azt a legmagasabb hőmérsékletet, amely egy adott időszakon belül előfordult, abszolút maximum hőmérsékletnek, azt a legalacsonyabb hőmérsékletet, amely egy adott időszakon belül előfordult, abszolút minimum hőmérsékletnek nevezzük.

A Magyarországon mért

       🔴 abszolút maximum hőmérséklet: 41,9°C (2007. július 20., Kiskunhalas),

       🔵 abszolút minimum hőmérséklet: -35°C (1940. február 16., Miskolc-Görömbölytapolca).

 

Napi középhőmérséklet

Kiszámolhatjuk a napi középhőmérsékletet, ha egy adott napon többször megmérjük a hőmérsékletet és ezeket az értékeket átlagoljuk.

Hazánkban az eddig mért

       🔴 legmagasabb napi középhőmérséklet: 33,3°C (2007. július 20., Dunaújváros),

       🔵 legalacsonyabb napi középhőmérséklet: -26,8°C (1942. január 24., Baja).


Évi középhőmérséklet

Ha egy év 12 hónapjának havi középhőmérsékleteit átlagoljuk, megkapjuk az évi középhőmérsékletet. (A havi középhőmérséklet: adott hónapban a napi középhőmérsékletek átlaga.)

Magyarországon a valaha mért

       🔴 legmagasabb évi középhőmérséklet: 14°C (2019, Budapest 2. kerülete),

       🔵 legalacsonyabb évi középhőmérséklet: 4,2°C (1980, Kékestető).


Napi hőingás

Egy nap során mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet különbsége a napi hőingás. Tehát, ha egy napig figyeljük a hőmérőt és megnézzük mikor volt a legmelegebb, illetve a leghidegebb, majd kivonjuk a nagyobb értékből a kisebbet, megkapjuk a napi hőingást.

A mérések alapján Magyarországon a legnagyobb napi hőingást Szécsényben tapasztalták 2022. március 24-én. A nap során mért legmagasabb hőmérséklet 23,6°C volt, míg a legalacsonyabb -7,5°C. Így a napi hőingás 31,1°C.


Az említett települések (Google Maps)



Na de mihez viszonyítsunk?

A hőmérsékletet sok tényező befolyásolja, többek közt a földrajzi elhelyezkedés és a domborzat. Magyarország a mérsékelt övezetben fekszik. Az országos évi középhőmérséklet 10-11,5°C. A legmelegebb hónap (általában) július, a leghidegebb a január. A hőmérséklet napi ingása nyáron nagyobb (11-13°C), télen kisebb (4-6°C).



Ha érdekelnek további időjárási rekordok, látogass el a HungaroMet honlapjára!

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Z-szakosok a zümmögők közt

Kép
2024. május 9., Méhészet „ Ez a döngicsélés jelent valamit. Olyan nincs, hogy csak döngicsélés van meg zümmögés, és az nem jelent semmit. Ha döngicsélés van meg zümmögés, akkor ez azt jelenti, hogy valaki vagy valami döngicsél, illetve zümmög, és amennyire az én műveltségem futja, az egyetlen elképzelhető ok, ami valakit döngicsélésre, illetve zümmögésre indíthat, abban a tényben leli magyarázatát, hogy az illető egy méhecske. ”      ~ Alan Alexander Milne: Micimackó Hol laknak a méhek? - Élet a méhészetben Egy családi méhészetbe látogattunk Áporka és Kiskunlacháza között nagyjából félúton. Álló méhészet, azaz a kaptárokat nem vándoroltatják, egy fix helyük van. A méhek ott érzik magukat a legjobban, ahol találnak virágzó növényeket és vizet. A méhészek munkája mindig akkor kezdődik, mikor megszólalnak az első madarak és kivirágoznak az első fák, ugyanis ekkor kelnek fel a méhek. Márciusban még szirupos etetés zajlik, majd később a méhek maguk szerzik be és állítják el...
További információk

Szagos számok

Kép
2023. október 12., Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep Nem épp a világ legillatosabb helyén jártunk, azonban a látogatás nagyon tanulságos volt. Elgondolkoztatott, hogy naponta milyen hatalmas mennyiségű szemetet termelünk és ennek milyen nagy hányada kerül a vízbe. A Dél-pesti Szennyvíztisztító telepen zsírszörnyektől (nedves törlőkendő és olaj keveréke) kezdve, ékszereken át, bútorokig mindenfélét halásztak már ki a befolyó vízből. A víztisztítás folyamatáról és a telep megalakulásáról is sokat tanultunk. Íme néhány érdekes adat: A dél-pesti telep 1980-as években jött létre. A Fővárosi Csatornázási műveknek 3 fő tevékenysége van: a 6000 km hosszú csatornahálózat üzemeltetése és karbantartása, árvízvédelem, valamint szennyvíztisztítás. A dél-pesti telepre naponta átlagosan 47 ezer  m 3 víz érkezik. A Dél-pesti Szennyvíztisztítótelepen 3 üvegház is van, melyben különböző növények találhatóak. Ezek gyökerén megtapadnak a baktériumok, melyek segítenek eltávolítani a vízből a nyersanya...
További információk

Dűnéktől a tó vizéig

Kép
2024. április 26., Kiskunsági Nemzeti Park A Kiskunsági Nemzeti Parkot 1975-ben alapították, hazánk 2. nemzeti parkja a Hortobágyi után. Mi a Kolon-tó vidékét jártuk körbe. A tó 30 hektáros területen nyílt víz, 1200 hektárt pedig nádas borít. Körülötte 3 tanösvényen is elindulhatunk. Az Aqua Colun tanösvény a nádasokat és a madárvilágot mutatja be, a Bikatorok tanösvényen a homokbuckák és a láp találkozását figyelhetjük meg, az Orchidea tanösvényen pedig a mocsaras vidék növényeiben gyönyörködhetünk.   Nézzünk körbe és hallgatózzunk! A Kolon-tavat kaszálórétek, láprétek, láp-ligeterdők, valamint homokbuckás területek veszik körül. Rengeteg fajjal találkozhatunk utunk során.  A homokpusztagyepeken a homoki (pusztai) árvalányhaj szinte tengerként hullámzik. Magjának alja szőrös, mely segítségével a homokba kapaszkodik, hogy ne fújja el a szél, így tulajdonképp elülteti magát. A báránypirosító nevét onnan kapta, hogy a gyökeréből kivont festékanyag pirosra színezi a gya...
További információk