Egri vár, vagy mégse?

 2023. szeptember 21., Pilisborosjenő

A pilisborosjenői terepgyakorlatunk során jártunk dolomitbányában, meghódítottuk az egri vár mását, megmásztuk a Teve-sziklát és még egy barlangba is lemerészkedtünk. Igaz minden állomás élvezetes volt, az "egri vár" romjait különösen izgalmasnak találtam. Érdekessége, hogy az Egri csillagok című film forgatására építették.

Az 1968-ban készült Egri csillagok című filmet Várkonyi Zoltán rendezte Gárdonyi Géza azonos című regénye alapján. A filmet nézve a bolgár helyszínek  mellett több magyarországi területet is felfedezhetünk. Apajpusztán, a Balatonnál, valamint a Pilisben is zajlott a forgatás.

A vár felé tartó törökök vonulása során a Teve-sziklát pillanthatjuk meg a képernyőn.

  

Az egri vár kicsinyített másánál, a vár ostromlását bemutató jelenetek játszódnak.


Cecey Éva és Miklós deák egy titkos úton, a föld alatt jut Eger váráig. A filmben ez pedig nem más, mint az általunk is meglátogatott Kőfülke nevű barlang.


A vár állapota  a forgatás során eléggé leromlott, s utána elhanyagolták. Érdekesség, hogy a környéken található házak nagy részében van egy kis darab a várból, ugyanis a helyi lakosok elhordták az elromosodott vár anyagát. 2008-ban, a forgatás 40. évfordulójára a Pilisborosjenői Önkormányzat felújította az építményt, azonban azóta karbantartás híján ismét kezdi azt visszafoglalni a természet.

Az Egri csillagokon kívül más filmekben és sorozatokban is feltűnt az egri vár pilisborosjenői mása. Így például találkozhatunk vele a Magyar vándor című filmben, valamint a Vaják című sorozatban is.


A képek forrása: https://jobbmintatv.org/online/Egri_csillagok/


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vízinyúl vacsorára

Kép
 2024. március 7., Agostyán, Ágoston-liget, Természetvédelmi és Humánökológiai Oktatóközpont – Ökofalu Az agostyáni ökofalu a Gerecsei Tájvédelmi Körzet peremén található 20 hektáros terület szántóföldekkel és kaszálórétekkel. A területen nincs vezetékes ivóvíz és csatornázás, valamint áram sincs bevezetve. A faluban életvitelszerűen nem él senki, de lehetőség van táborozásra, egyéb oktatási és képzési programok megtartására. Bármit meg szabad fogni, szagolni, esetleg kóstolni. Bátran lehet inni az Árendás-patak vizéből, lecsippenteni egy levelet a salátaboglárkáról vagy ölbe venni a cicákat.   Öveket becsatolni! Visszarepülünk a középkorba!  Állomásunk egy Mátyás-kori fogadó. Mátyás király 12-szer járt Tatán, s egyik útja során találkozott Szép Ilonkával. A legenda szerint e fogadóban is megszálltak, hogy időt töltsenek egymással. A tölgyfa épület ablakai nem síküvegből készültek, ugyanis a korban nem ismerték ezt az anyagot. Helyette marha- vagy disznóhólyagot használtak lantornás a
További információk

Szagos számok

Kép
2023. október 12., Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep Nem épp a világ legillatosabb helyén jártunk, azonban a látogatás nagyon tanulságos volt. Elgondolkoztatott, hogy naponta milyen hatalmas mennyiségű szemetet termelünk és ennek milyen nagy hányada kerül a vízbe. A Dél-pesti Szennyvíztisztító telepen zsírszörnyektől (nedves törlőkendő és olaj keveréke) kezdve, ékszereken át, bútorokig mindenfélét halásztak már ki a befolyó vízből. A víztisztítás folyamatáról és a telep megalakulásáról is sokat tanultunk. Íme néhány érdekes adat: A dél-pesti telep 1980-as években jött létre. A Fővárosi Csatornázási műveknek 3 fő tevékenysége van: a 6000 km hosszú csatornahálózat üzemeltetése és karbantartása, árvízvédelem, valamint szennyvíztisztítás. A dél-pesti telepre naponta átlagosan 47 ezer  m 3 víz érkezik. A Dél-pesti Szennyvíztisztítótelepen 3 üvegház is van, melyben különböző növények találhatóak. Ezek gyökerén megtapadnak a baktériumok, melyek segítenek eltávolítani a vízből a nyersanyagoka
További információk