Ősvilági Pompeji
2024. április 4., Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület
Előző utazásunk során a középkorba repültünk, most kicsit régebbre kell állítanunk az időgépünket, méghozzá 23 millió évvel ezelőttre...
Tengertől folyópartig
A Tethys-tenger hullámzik a fejünk felett, nagyjából 30 méter mélyen úszkálunk. A partmenti szakaszon vagyunk, körülöttünk hemzsegnek a ráják, delfinek, cápák és csigák. Bele se gondolnánk, hogy 23 millió évvel később egy csoportnyi ember az itt kialakult glaukonitos homokkövet fogja vizsgálni. A zöldes színű üledékes kőzet színét a glaukonit ásvány adja. Megfigyelhetjük benne az egykor a tengerben élt állatok maradványait. Legnagyobb számban cápafogakat találhatunk, melyeket sokáig megkövesedett madárnyelvként árusítottak.
Visszaülünk az időgépezetünkbe és meg se állunk 17,5 millió évvel ezelőttig. Kiérünk a szárazföldre, egy bővizű, gyorsfolyású patak torkolatához. Ahogy körbetekintünk diófa-, pálmafa- és orchideafélék tömkelegében gyönyörködhetünk. Többszintes esőerdő vesz minket körbe. Állatokból sincs hiány. Folyamatosan jönnek inni különböző orrszarvúfélék, párosujjú patások, madarak. Menekülőre fogják mikor előtűnik a nagytermetű, ragadozó medvekutya.
Könnyű lenne itt napokig elidőzni, azonban gyorsan vissza kell pattannunk az időutazó repülőnkbe, mert vulkánkitörés készülődik.
Mi mindent látunk ma?
A vulkánkatasztrófa következtében hamuréteg lepte be a környéket 15 km2-es területen, majd riolittufa áradat temetett be mindent. Ennek köszönhetően eredeti formájukban maradtak fenn a növénylenyomatok és az állatok lábnyomai. Máig több, mint 2000 lábnyomra bukkantak a területen. Ritkaságnak számít, hogy ragadozó lábnyomokban gazdag a vidék.
A lelőhelyet az 1900-as évek elején fedezték fel. Kezdetben a leleteket kivésték a kőzetből és elszállították azokat. Később már védőcsarnokokat építettek a feltárt területek köré, hogy megvédjék és a helyszínen tudják továbbvizsgálni a nyomokat. 2015-től kezdve 3D szkennelést alkalmazva vizsgálták részletesebben a területet. A 3D szkennelés lehetővé teszi a lábnyomsorozatok és sekélyebb lábnyomok pontosabb feltérképezését. A nyomsorozatok elemzésével következtethetünk az állatok lépéshosszára, lépéskombinációjára, testtömegére és -hosszára. A paleoillusztrátorok ezek és még sok más adat (például előkerült csontok, feltételezett klíma) alapján 3D modellel rekonstruálják hogyan nézhettek ki az adott élőlények.
 |
| Fénykép forrása: osmaradvanyok.hu |
Kíváncsi vagy milyen mítoszok övezik az előkerült ősmaradványokat? Ajánlom ezt a cikket.
A park további részei
A lábnyomokon kívül láthatunk és akár meg is tapinthatunk a vulkáni kőzetből kioldódott kovasav miatt megkövesedett fákat. A Kubinyi Ferencz pincében összemérhetjük magunkat az ősi Pinuxylon tarnocziense törzsével. A miocén erdőben találkozhatunk valós méretű őslényekkel. Több tanösvényen is elindulhatunk, ha élvezni szeretnénk az erdő szépségét. A lombkoronasétányon megismerkedhetünk a környék madárfajaival. A fogadóépületben megtekinthetünk egy átfogó kiállítást vagy akár 4D moziban élvezhetjük az időutazást.
Ha szeretnél ősfákat simogatni, őslényekkel fotózkodni vagy a lombkoronaszintről letekinteni a tájra, mindenképp érdemes ellátogatnod Ipolytarnócra!
 |
| Őslények a miocén erdőben |
 |
| Lombkoronasétány |
Akár virtuális körtúrát is tehetsz Ipolytarnócon.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése