Dűnéktől a tó vizéig
2024. április 26., Kiskunsági Nemzeti Park
A Kiskunsági Nemzeti Parkot 1975-ben alapították, hazánk 2. nemzeti parkja a Hortobágyi után. Mi a Kolon-tó vidékét jártuk körbe. A tó 30 hektáros területen nyílt víz, 1200 hektárt pedig nádas borít. Körülötte 3 tanösvényen is elindulhatunk. Az Aqua Colun tanösvény a nádasokat és a madárvilágot mutatja be, a Bikatorok tanösvényen a homokbuckák és a láp találkozását figyelhetjük meg, az Orchidea tanösvényen pedig a mocsaras vidék növényeiben gyönyörködhetünk.
Nézzünk körbe és hallgatózzunk!
A Kolon-tavat kaszálórétek, láprétek, láp-ligeterdők, valamint homokbuckás területek veszik körül. Rengeteg fajjal találkozhatunk utunk során.
A homokpusztagyepeken a homoki (pusztai) árvalányhaj szinte tengerként hullámzik. Magjának alja szőrös, mely segítségével a homokba kapaszkodik, hogy ne fújja el a szél, így tulajdonképp elülteti magát. A báránypirosító nevét onnan kapta, hogy a gyökeréből kivont festékanyag pirosra színezi a gyapjút. A bütyköshátú ormányosbogár (vagy ahogy a kutatók hívják egymás közt, a malackaormányos) tápnövénye. A naprózsa érdekessége, hogy virága becsukódik estére vagy, ha nem süt a nap. Egy törpecserje, akár 30-40 évet is élhet. Az öves homokfutrinka hosszú lábaival tartja el magát a forró homoktól. A borókásokadnak élőhelyet, a lappantyúnak, amely egy éjszaka aktív madár, fészkét a földre építi.
 |
| Homoki árvalányhaj |
A mocsári-lápi területeken különböző orchideafajokat figyelhetünk meg, mint amilyen a vörösbarna nőszőfű vagy a mocsári kosbor. Nem csak a madarak hangjára érdemes figyelni! A szemfülesek a fokozottan védett lápi álarcos-szitakötő szárnysuhogását hallgatva könnyebben megtalálhatják a csodaszép rovart.
 |
| Lápi álarcos-szitakötő |
A tóban kevés halfaj él, többek között a védett lápi póc és a szintén védett réti csík. Ha június eleje és szeptember vége között érkezünk, láthatunk a nyílt vízfelszíneken virágzó fehér tündérrózsát.
 |
| Sokszínű táj |
Tipp: A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madárhatározó appjával madárhangokat is lejátszhatsz.
Inváziós fajok
A védett területeken az egyik legnagyobb problémát az invazív fajok okozzák, melyek elnyomják és kiszorítják az ott élő őshonos fajokat.
A fehér akác Észak-Amerikából származó fafaj. Az 1700-as években, Mária Terézia idején hozták be Magyarországra. Kezdetben árnyékoló fának ültették a házak mellé, valamint az alföldi homok megkötésére. Méze hungarikum. Az akác a pillangós növények közé tartozik, gyökérümőiben nitrogénkötő baktériumok találhatóak. A talaj emiatt nitrogéndús lesz körülötte, ami csak bizonyos növényeknek (például csalán, torbolya, vadárpa és vadrozs) kedvez. Az akácállományt a fa törzsébe injektált vegyszerekkel igyekeznek visszaszorítani. A kiszáradt fákat azonban nem gyűjtik be, hanem meghagyják madárkiülőnek vagy holtfának, ezzel sok más élőlénynek otthont adva.
A selyemkóró (másnéven vaddohány) hazája szintén Észak-Amerika. A mézédes illatú, lilavirágos növényt eredetileg dísznövénynek hozták be, majd szőrös magjainak köszönhetően könnyen kivadult és elterjedt. Azon kívül, hogy az élőhelyet és a tápanyagot elveszi az őshonos növényektől, még a beporzókat is elcsalogatja tőlük. Szétterjedt gyökérrendszere van, emiatt nem lehet kihúzni a földből vagy lekaszálni. A legeltetés se jó módszer a kiirtására, ugyanis mérgező. Emiatt a selyemkórót is vegyszerekker próbálják meg eltüntetni a területről. Azért, hogy a körülötte lévő növényeket ne érje vegyszer, a permetezést kézi permetezővel vagy ecsetelő géppel végzik.
A magasban
A terület legmagasabb pontja a 121 méter magas Reveckei-halom. Fekete fenyő, akác és nyár alkotja az erdőt. A fenyő lehullott, kiszáradt tűlevele igen tűzveszélyes, emiatt a nyári hőségben kifejezetten fontos a tűzgyújtási tilalom betartása. A helyszínen jól megfigyelhető a fecskefarkú lepkék jellemző párkeresési stratégiája, a dombtetőzés (hill-topping).
Ha kirándulás közben egy kis nassolnivalóra vágysz
A fehér akácnak nemcsak a méze, hanem a virága is finom. A sóskaborbolya levele savanykás ízű, nagyon jó szomjoltó. Mindössze 3 levél fedezi a napi C-vitaminszükségletet. A boróka érett bogyója kékes színű, a gin és a borókapálinka alapja.
 |
| Sóskaborbolya |
A Kiskunsági Nemzeti Park sci-fije
Az eddig említett érdekességeken kívül egyéb meglepetéseket is tartogat a
Kiskunsági Nemzeti Park. Homokbuckái a Dűne című könyv- és filmsorozat
hangulatát idézik fel. Az Ős-Duna hordta ide a homokot,
majd a szél formálta a buckákat. A homokdűnéken túl szembe jöhet velünk
pár "homokféreg" is, ami nem más, mint a Shai-Hulud nyeles pöfeteg
gomba. Ha ez még nem lenne elég, akkor egy kis szerencsével
találkozhatunk a Star Wars filmek Sarlacc-jával, méghozzá hangyaleső képében.
 |
| Shai-Hulud, a homokféreg pöfeteg |
A képeket (ammenyiben nincs más forrás megjelölve) szaktársaim és én készítettük a terepgyakorlat során.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése