bogizadventures

A megnövekedett nemzetközi személy- és áruforgalom miatt sok faj jut el eredeti élőhelyétől nagyon távoli vidékekre, ahol egyesek képesek megtelepedni. A klímaváltozás hatására kedvezőek lesznek számukra az életfeltételek olyan helyeken is, ahol korábban nem tudtak volna életben maradni. A melegedés, az enyhe telek és a heves esőzések kedveznek az inváziós szúnyogfajok megtelepedésének. Tudtad, hogy létezik olyan honlap, amelyen követni tudod, hogy Magyarország, mely részén valószínű, hogy találkozol inváziós szúnyogfajjal? Ez az oldal nem más, mint a szunyogmonitor.hu . Szúnyogmonitor feladatok A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem által indított Szúnyogmonitor program célja, hogy feltérképezzék a Magyarországon előforduló inváziós csípőszúnyogokat. A honlap tanulmányozása segítségével oldd meg az alábbi feladatokat!      1.  Mit jelent a monitorozás az ökológiában?      2.  Miért fontosak a szúnyogok ökológiai szempontból?...

Hallottál már az ózonról? Jót is, rosszat is? Most akkor mi az igazság? Ebben a blogbejegyzésben kiderül! Az ózonról Az ózon egy nagy mennyiségben halványkék színű, jellegzetes (szúrós) szagú gáz. Az oxigén háromatomos módosulata. Napsugárzás (UV fény) hatására keletkezik. A mindennapok során fénymásológépek közelében érezhetted a szagát. Fertőtlenítésre (víztisztításra), szagtalanításra használják. A légkör magasabb rétegeiben (a sztratoszférában) fontos szerepe van. Az  ózonréteg  pajzsként védi bolygónkat: csökkenti a Földet érő káros UV sugárzást. Különböző szennyező anyagok, például freonok (mesterségesen előállított vegyületek, melyeket régen hűtők hűtőanyagaként és dezodorok hajtógázaként is használtak), az ózonréteget károsítják, ezért fontos ezeknek a szennyezőknek a kibocsátását csökkenteni. Ezt jelenleg több nemzetközi egyezmény szabályozza. Az ózon a földfelszín közelében (a troposzférában) azonban káros hatású lehet. Belélegezve mérgező , irritálhatja a légutakat ...

A Föld éghajlata folyamatosan változik. Ez részben természetes folyamat, azonban emberi tevékenység (például fosszilis tüzelőanyagok égetése, erdőirtások) hatására jelentősen felgyorsult a változás. Emiatt fontossá vált, hogy a világ országai közösen is próbáljanak megoldást találni a problémára. Ennek érdekében különböző megállapodások születtek, melyek ezt az együttműködést segítik. Ebben a blogbejegyzésben az ENSZ Éghahjlatváltozási Keretegyezményével fogunk foglalkozni. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Az Egyesült Nemzetek Szervezete Éghajlatváltogási Keretegyezménye (UNFCCC, United Nations Framework Convention on Climate Change) egy nemzetközi környezetvédelmi megállapodás. Célja egy összehangolt fellépés a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért. Az egyezményt az ENSZ által 1992-ben Rio de Janerioban rendezett természet- és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó Föld Csúcstalálkozóján több mint 150 ország írta alá. 1994-ben lépett életbe. A részt vevő országok vállalták,...

A Nap a földi élet egyik alapja, meleget és fényt ad. Legfontosabb energiaforrásunk, a Napból óránként több energia érkezik bolygónkra, mint amennyi a lakosság éves energiaellátásához szükséges. A Nap hőjét már az ókorban is hasznosították: tűzgyújtásra, vízmelegítésre, épületek fűtésére.  Nézzük meg, hogy napjainkban miként hasznosítható a napenergia a háztartásokban! Aktív felhasználás A napenergia aktív hasznosítása különböző berendezések segítségével történik. Ilyen a napelem és a napkollektor. A két kifejezést a mindennapok során sokszor keverik, azonban működésük eltérő. A napelemek a napfényt elektromos energiává alakítják. A napkollektorok segítségével pedig hőenergiát állíthatunk elő (például vízmelegítésre vagy fűtésre). De léteznek olyan, úgynevezett hibrid rendszerek is, melyek napelemeket és napkollektorokat is tartalmaznak. Napelem ( Forrás: polarklima.hu ) Napkollektor ( Forrás: eon.hu ) Passzív felhasználás A napenergia passzív felhasználása nem igényel külön gépe...

Az alábbiakban az IPCC-vel kapcsolatban felmerült leggyakoribb kérdésekre kaphatsz választ. Mi az IPCC? Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) egy nemzetközi szervezet, amely 1988-ban alakult. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environment Programme) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO, World Meteorological Organization) hozta létre. Mivel foglalkozik az IPCC? Fő feladata, hogy megértse és bemutassa, hogy hogyan és miért változik Földünk éghajlata, ezek a változások milyen hatással lehetnek bolygónkra, s hogy mit tehetünk ezzel kapcsolatban. Az IPCC nem önálló kutatásokat végez, hanem összegyűjti és rendszerezi a világ minden tájáról az aktuális tudományos eredményeket. Ezek alapján 6-7 évente hosszú, több ezer oldalas értékelő jelentéseket készít. Kik dolgoznak a jelentéseken? A jelentéseken sok ezer önkéntes szakember, kutató dolgozik.  Különböző munkacsoportokat alakítottak ki,...

Neumann János neve már ismerős lehet a számítástechnika kapcsán. Gondoltál volna arra, hogy a magyar matematikus jelentősen hozzájárult az éghajlati modellek fejlődéséhez is? Most több kérdés is felmerülhet benned: mik azok az éghajlati modellek és pontosan ki is volt Neumann János? Az alábbiakban ezekre is választ fogsz kapni. Éghajlati modellek A természetben lezajló folyamatok nagyon bonyolultak tudnak lenni. Az összetett folyamatokat leegyszerűsítjük, hogy könnyebben megértsük azokat, ehhez úgynevezett modelleket alkotunk. Az éghajlati modellek ( klímamodellek ) az éghajlati rendszer elemeinek és azok kölcsönhatásainak leírására szolgáló számítógépes modellek. Az éghajlati rendszer összetett viselkedése hátterében fizikai törvényszerűségek állnak. Az ezeket a törvényszerűségeket leíró matematikai egyenleteket felhasználva képet kaphatunk a Földön lezajló folyamatokról. Az éghajlati rendszer elemei és fő kölcsönhatásai (Forrás: met.hu ) Mire jók az éghajlati modellek? Az éghajlati...